Horváth Jázmin

Mostanában ritkán írok, hiszen olyan kevés időt töltünk a házban. Itt a meleg, visszavonhatatlanul beköszöntött a tavasz, így minket sem lehet a négy fal között tartani. :) Mióta nem kell kint vacogni, időnk nagyobb részét az udvaron töltjük, van mit csinálni...még évekig! :) Ma éppen a kertben dolgoztunk, így ám, többesszámban, hiszen nemcsak nekem volt dolgom, hanem Jázmin is kivette a részét a munkából. Pár napja felástuk a kertet, ma pedig elveteményeztem a borsót, répát, petrezselymet... Csajszi természetesen "segített", hozta a kis talicskáját a csöppnyi gereblyéjével és amit én elvetettem, azt ő kiásta! :) Szóval, ha nem sok zöldség bújik majd ki, az ennek a segítő-akciónak lesz köszönhető! :))) Nem baj, a lényeg, hogy jót mókáztunk a napsütésben, még a macskákat is megkergettük, amikor a friss veteményen kaparásztak. Ha Kicsilány felébred, újra kimegyünk és persze sétálunk is, mert az sosem maradhat el, ha én elfelejteném, rámszól a kislányom: "sétánun"! :) Hihetetlen, milyen hirtelen kezdett el beszélni és amíg néhány egyszerű szót nem mond ki végig, pl a Bence még mindig csak "Be", addig tegnap, amikor a vacsorához szeretett volna savanyúságot, mutatott az üvegre és mondta:"ubota"! :) Vagy, ha öltözünk és cipőt húzzuk, vezényel: "nyomme". Olyan édes, ahogyan próbál beszélni, kifejezni magát, de néha csak mutogat és rázza  a fejét! Nem baj, majd szépen kialakul minden... :)