Tegnap reggel ( szombat lévén ) úgy gondoltam, sokáig fogunk lustizni, de Jázmin - mintha csak vekkerre kelne -, a hétköznapokon megszokott időben felébredt. :( Már hallottam, hogy mocorog, de mivel nem szólt ( szia anya! ), gondoltam, hogy talán visszaalszik...hát nem! Egyszer csak apró talpak csattogása hallatszott a nappaliból, aztán a szobánkban és már bújt is be mellém, Apa helyére. :) A következő pár percben a beszélgetésünk:
Jázmin:- Nem szejetnék aludni, megyünk a bölcsibe!
Anya: - Mmmmm
Jázmin: - Felkelsz!
Anya: - Ühüm
Jázmin: - Nem ühüm, hanem igen!
Egyből kinyíltak a szemeim és majd' leestem az ágyról! :))))))))))) Azt hittem, ott helyben megzabálom a csajt, neki is estem és egy jót birkóztunk! Ilyen jópofa szöveggel indult a szombatunk! :)
