Éééééés sikerült!!! Az első "ottalvós" napunk volt ma és azt kívánom, hogy mind ilyen legyen! Reggel csak bekísértem a csoportba és már mennem is kellett, aztán délre visszaérnem. Mikor bemehettem ebéd után a pavilonba, a fiúk már mind elhelyezkedtek a kis vackaikon és Jázmin is a saját ágyán ücsörgött, éppen a benti cipőjét vette le. Buci baba már oda volt készítve, kicsilány pedig szépen bebújt mellé. Egy darabig mellette voltam, cirógattam, énekeltem, de semmi. A többiek már mind aludtak, amikor Szilvike azt tanácsolta, hogy mivel otthon is egyedül alszik, próbáljuk meg itt is ezt a módszert. Így aztán rögtön első alkalomkor otthagytam Jázmint az ágyán, hogy aludjon el szépen egymaga...és bevált! :))) Két teljes órán át szundított, az sem zavarta, hogy a többiek - oké, nem sokkal, de előtte - felébredtek, uzsonnáztak, játszottak körülötte. Ébredéskor szinte kipattant az ágyból és bár az uzsonnájához nem nyúlt, a karamellás italt megitta. Mellesleg nem csodálkozom, hogy nem volt éhes, mert az összes ebédjét megette, természetesen a gyümölcsöt is és még tortát is kaptak. / Minden alkalommal, amikor egy kis manónak szülinapja van, a konyhás néni süt neki egy tortát, amivel megvendégeli a többi gyerkőcöt! :) / Vidáman indultunk haza, itthon pedig mindenkinek elújságoltuk, milyen ügyes volt a nagylány! Szilvikével meg is beszéltük, hogy holnap már csak "beadom" reggel, mint a többi szülő és csak uzsonna után megyek érte! Magyarán szólva, vége a beszoktatásnak! Összesen tartott 5 napig és zökkenőmentes volt! Remélem, hogy ezután sem lesznek gondok, bár a nevelők véleménye egybehangzóan az, hogy Jázmin egy nyugodt, kiegyensúlyzott kislány, aki remekül érzi magát a bölcsiben, megkedvelte a gondozókat, élvezi az új környezetet, nem tart a gyerekektől. Eddig példásan viselte a beszoktatást, úgyhogy nem várható negatív változás a viselkedésében. :) Húú, de hivatalosan hangzik! :))) A lényeg, hogy tökéletesen beilleszkedett, semmi trauma nem érte és örömmel megy ( mit megy, szárnyal ) reggelenként a bölcsibe. Nekünk pedig nincsen az ő öröménél fontosabb! :)))
