Horváth Jázmin

Bence kezdte, gondolom a suliban szedett össze valami vírust, egyik nap elkezdett köhögni. Egyre csúnyábban, mostanra az ablakok is beleremegnek, ha rákezdi, de más tünete nincsen. Eszi a hurutoldót, mint kacsa a nokedlit, itthon pedig orvosi maszkban sétál, nehogy átadja a bacikat nekünk. A szándék jó volt, csak nem jött be, mert tegnapelőtt este Jázmin nózija úgy elkezdett folyni, mint egy kispatak! Amíg ébren volt, nem is okozott gondot, csupán leapasztotta a zsepikészletet, de alvásról szó nem lehetett! Egész éjjel fent voltam vele, sőt éjféltől átköltöztem a kislány szobájába a takarómmal, nehogy Apát felébresszem, hiszen neki reggel munkába kell mennie. Másnap mind a ketten kómásak voltunk, de milyen érdekes, hogy a szundimentes éjszaka után nem aludt többet napközben, mint egyébként. Én bezzeg aludtam volna... :) Kicsit nyűgös volt, többet nyújtotta a karját, hogy vegyem fel, mint általában és jobban igényelte, hogy játszak vele. A Bence sokkal jobban viseli, bár nincs nagy gyakorlata benne, mert hihetetlenül ritka, hogy dokihoz kelljen mennie, stramm, erős gyerek! Gondoltam, hogy ha az egyik beteg, a másik sem fogja megúszni, de olyan rossz hallani, hogy a két gyerekem felváltva köhög, tüsszög és nózit fúj! :(