Ezen a héten utoljára mentünk bölcsibe, mert a péntek megint Budapesté. Ma már a hivatalos időre érkeztünk, fél 8-ra kellett menni, hogy a reggelit együtt költsék el a gyerekek és a kinti játék előtt legyen egy kis idejük a csoportban is játszani. Noha újabban magától ébred 6:15 vagy 6:30 körül, egy picit sem volt fáradt, boldogan ment a fiúk közé. Én már nem mozdultam az anyuka-székről, még akkor sem, ha hívott ( ez volt a legnehezebb ), mert meg kell tanulnia, hogy a Szilvikét kérje, ha segítségre van szüksége. Gyakran odajött hozzám, néha csak azért, hogy megsimogasson vagy adjon egy puszit. :) Amióta bölcsizünk, sokkal többet bújik hozzám, ölelget, csókolgat. Mint azt megtudtam, ez egy természetes, normális reakciója a kicsinek a megváltozott helyzetre. Én mindenesetre nagyon élvezem! :) Amikor eljött az udvari játék ideje, Szilvike egyesével felöltöztette és engedte ki a gyerekeket, utoljára hagyva Jázmint. Én is kimentem velük, de nem maradtam sokáig, megint elköszöntem tőle és mondtam neki, hogy az ebéd idejére visszajövök. De most sem mentem messzire, a bölcsi igazgatónőjével beszélgettem végig. Nagyon sok témát érintettünk és rengeteg kérdésemet megválaszolta. Ebédidőre visszamentem a csoporthoz és újra az anyuka-székből néztem, ahogyan a pici lányom megterít magának ( ahogyan a nagyoktól látta ), majd egyedül megebédel. A többiek szépen lefeküdtek aludni, mi pedig elköszöntünk és jöttünk haza. De előtte meg kellett ígérnem, hogy hétfőn újra bölcsibe megyünk! :)) Azt hiszem, hogy egy tökéletes helyet sikerült találni a kislányunknak! :)))
