A múlt hétvégén elmentünk csavarogni! Nem kis bóklászás volt, hanem egy kétnapos buli. Mosonmagyaróváron laknak a barátaink, őket látogattuk meg, ahol egy 21 hónapos kissrác diktál! :) Tüneményes gyerek, pörög egész nap, hozzá képest a Jázmin bágyadt, nyugis picúrka. Mivel kellemes volt az idő, nem terveztük, hogy a házban fogunk ücsörögni és a falakat bámulni. Amint odaértünk, rövid pihenő után indultunk egy közeli(?) fürdőparadicsom felé, ahová kb egy órás kocsikázás ( át a határon, vissza, át a határon, vissza, át a határon... ) után meg is érkeztünk. Ausztriában nem divat elvenni más emberkék tulajdonát, mi is kint hagytunk mindent a kocsiban, s a mindenbe beletartozik a fényképezőgép is... így sajnos puszta szavakkal kell leírnom azt a csodálatos helyet. Maga a komplexum több kupolából áll, mi a babavilágban ütöttük fel a főhadiszállásunkat, s onnan indultunk felfedezni a többi termet. A 3 fiú a nagycsúszdával nyitott ( ami hol kiment az épületből, hol visszajött-persze zárt a cső! ), Batus pörgött ezerrel, a gyerekcsúszdán partizánkodott, megjáratta az anyuját rendesen, csak a Jázmin ücsörgött a babamedence szélén teljesen belemerülve a vízi játékaiba és el nem mozdult onnan. Én persze mellette ültem a 10 cm-es vízben, készségesen a keze alá adva a játékokat és néha megpróbáltam felhívni kislányom figyelmét a zsibongó gyerekekre, a klassz babacsúszdára, a mélyebb vízre, de neki még aklimatizálódnia kellett. :) Amikor már érdekelni kezdték ezek a dolgok, akkor viszont nem volt megállás! Fogta a két kezem és az egyre mélyülő vízben (10-30cm ) bóklászott, a csúszda, egy nagy piros labda, a játékai és a Batus között. :) Csak először furcsállotta, hogy nem tud a vízben úgy haladni, ahogy kint a szárazon, később már nem foglalkozott vele és azon a délutánon jól megdolgoztatta a lábait. A csúszdának fém, buborékos lépcsőfoka volt, ahová úgy mászott fel, hogy fogta a kezemet, aztán huss...bele a vízbe! :) Nagyon tetszett neki, sok időt töltöttünk ott. Később Apával átmentek a hullámmedencébe, bejárták a környező termeket, míg én a nagyfiammal felmentem csúszdázni, de nem tudtam még akkor, hogy mire vállalkoztam! Mire mind a kettőn leértem, újabb fehér hajszálakkal gazdagodtam és egy jó adag vízzel az orromban és a tüdőmben! De a Bence örült és ez volt a fontos! A babamedence mellett kialakítottak néhány olyan részleget, amivel még kényelmesebbé tudják tenni a látogatók életét. Van egy szoba, hová leteheted aludni a babádat, ha elámosodott a sok kalandtól, konyharészleg gurulós etetőszékekkel, bébiétel-automatával (ha feledékeny voltál), egy kis bungaló körben pelenkázószivacsokkal, nívea babaápolási termékekkel, amit bárki használhat és egy sötét, csendes zug, amit a külvilág zajától puha függöny véd, belül pedig kagyló alakú bemélyedések a falban, ahol szoptatni lehet a babákat! S persze makulátlan tisztaság mindenütt! A saját babakocsidat be sem hozhatod, hanem a bejáratnál parkoló több százból vihetsz el egyet és nem gagyi esernyőkocsit kell itt elképzelni... A magyar viszonyok ettől fényévnyi távolságra vannak!!! Amikor megéhezett a kislány, kivettem a vízből, fürdőköpenyt fel és mentünk a konyharészlegre hamizni. 5 perc múlva már újból a vízben huncutkodott, immáron jóllakva! Estig maradtunk ebben a paradicsomban, aztán az újabb hosszú út vissza Mosonmagyaróvárra. Jázmin még soha nem aludt idegen helyen éjszaka, most sem igen akart... Az utazóágyát a miénk mellé tettük, de felijedt, hogy hol van és zokogott szegénykém! Így magam mellé fektettem és itt - Apa helyén - már tudott aludni, de ahányszor megmoccant, én is fent voltam, Apa meg a kanapén töltötte az éjszakát, úgyhogy nem túl kipihenten vágtunk neki a vasárnapnak.
Miután összeszedtük magunkat, újra kocsiba vágódtunk és irány Velem! Ősz van, ilyenkor a Gesztenyeünnep a legnagyobb turistalátványosság Velemben...más nincs is ott egyébként. Kijelölnek egy hosszú utcát, aminek a két oldalán felállítják a standokat az árusok, minden második ház előtt frissen sütik a gesztenyét és gólyalábakon, maskarába öltözött figurák szórakoztatják az embereket. Az tetszett benne a legjobban, hogy nem az a bóvli, műanyag játékos kirakodás volt, hanem kézműves vásár, ügyességi, logikai játékok ( a Bence megfejtette mindet és egy nagy halom mogyoróval jött vissza - ez volt a fődíj ). Fából, porcelánból, agyagból készült, csodálatos tárgyakat árultak, öröm volt nézni. A gyerekeknek tetszett a forgatag, Jázmin nem is volt hajlandó elaludni a babakocsiban. Délután volt már, mikor elindultunk hazafelé, rengeteg szép élménnyel gazdagodva! Ez a hétvége tökéletes volt! :)))
