Egyre nagyképűbb ez a csajszi! Itt ültem vele a szobájában, amikor odamászott a heverőhöz, felállt, majd csupán az egyik könyökén támaszkodva felém fordult, a két kis kézfeje pedig csak lógott. Mint amikor az ember egy szórakozóhelyen nagyon lazára veszi a figurát és a pulton könyököl, stírölve a másik nem jobb külsejű képviselőit... Na de azok felnőttek, kialakult egyensúlyérzékkel, ő pedig csak egy pici lányka, aki nagyon nem akarja tudomásul venni, mekkorákat lehet így esni!!! Neki még nagyban kapaszkodnia kellene, hiszen alig múlt 8 hónapos! Ha így folytatja, nem is tudom, miket fog még nagyon idő előtt produkálni. Pedig én nem szeretném, ha bármit is elsietne! Ahogy Magdikám mondaná: "meg kell várni a vásárt a napjára" ! :)
Ha már így belejött a nagylánykodásba, abba sem akarta hagyni! Észre sem vettem mikor hozta ide a kincsesládája tetejét a heverőhöz, egyszer csak azt vettem észre, hogy FELMÁSZOTT ide mellém! Ráállt a tetőre és már fent is volt! Mit csináljak ilyenkor? Persze, letettem a szőnyegre, de a kis ravasz, ha egyszer rájön valamire, azt nem felejti el! Mostantól erre is figyelni kell, mert egyszer arra jövök majd be, hogy a kislányom az ágy tetején táncikál! :)
Megzabálom ezt a kis manót, itt hisztizik előttem, akkora műbalhékat tud csapni, hogy zeng a ház! Könnyek nincsenek - hiszen oka sincsen sírni - csak akaratos és azt hiszi, hogy így megkapja, amit akar. Ha rászólok, hogy "NEM", akkor pedig oldalra hajtja a fejét és kedvesen elmosolyodikés énekel! Micsoda színésznő már 8 hónaposan!!! :)