Horváth Jázmin

Jázmin egy kis dumagép! Be nem áll a szája, egész nap gagyog, énekel, nem zavarja semmi csak talán néha a nyelve van útban! :) Meg kell zabálni, ahogyan elszórakoztatja magát, általában valamelyik játékához énekelve. Legtöbbször akkor áll neki, ha fáradt, kezébe fog egy babát vagy a patkit ( nálunk nem a hagyományos plüssök találhatóak meg ) és mesél neki, a hangját fel és le emelve csak mondja, mondja a magáét. Ilyenkor nem szoktam megzavarni, leülök a közelébe és hallgatom azt az édes kis hangját. Ha szüksége van rám, akkor jelzi, sok módszere van. Ha mellette vagyok, akkor egész egyszerűen belemászik az ölembe és felnéz rám azokkal a hatalmas sötétszürke szemeivel. Ha a ház más részeiben csinálok éppen valamit, akkor megkeres, csak úgy csattognak a tenyerei a járólapon. Ritka, hogy sírással érje el azt, hogy én menjek hozzá, de előfordul. Általában akkor, ha már nagyon álmos vagy fáj valamije, mert mondjuk magára borította a kincses ládikót vagy bemászott az ágya alá és nem igazán sikerült kijönnie. Sokszor játszik el egyedül a szobájában vagy a nappaliban, de együtt is jókat szoktunk labdázni, babázni ( ami a szegény baba orrának a rágását jelenti ), birkózni. Jázmin nagyon nyugodt kislány, de azért neki is vannak rossz pillanatai, amit orvosolni kell jó nagy adag kacagással, mókával, énekkel! :))