Új dolog Jázmin viselkedésében, hogy szégyenlősködik, ha egy bizonyos hanggal szólnak hozzá vagy, ha olyannal találkozik, akivel azelőtt még nem. Édesen féloldalra fordítja a fejét és szendén mosolyog vagy, ha éppen fogom, akkor még hozzám is bújik! :) Pedig egyébként nagyon barátkozó, nyílt kislány, de ez életkori sajátosság, mint a kéredzkedés. Azt is mostanában kezdte és nem csinálja mindenkinél. Ha én hívom, Apa vagy a Bence, akkor kinyújtja értünk a kis kezeit, át akar jönni, de ez természetes, hiszen, mi vagyunk vele a legtöbbet. Apa vette észre - amikor fürdés közben rágta a kiscsaj a kedvenc kacsáját -, hogy ha kér ő is, akkor a Jázmin nyújtja felé az éppen rágcsált játékot. Tegnap én is kipróbáltam és én is kaptam, nyújtotta nekem is, hogy vele falatozzam. :) Nem lesz egy irigy baba! :))
Apa a múltkor el akart neki magyarázni valamit, hogy azt nem szabad csinálni, de mókázás lett belőle, ami nem is csoda! Apa és a szigor... :)
