Eljutottunk idáig is - valóban nem kellett sokáig várni -, végre elérte a talpait és a szájához húzta őket. Először Apa segített neki, tartotta a bokáját, de aztán már egyedül "dolgozott". :) Azóta szinte minden fürdésnél megcsócsálja a lábait, nagyokat cuppog a nagyujjával a szájában!! Tüneményes, majd' megzabáljuk! Komolyan koncentrál, ( még rá is bandzsít! ) nagyon nézi a kis talpikat, hátha maguktól elindulnak a szája felé, de ha nem, így is jó! Akkor ő maga ragadja meg, előfordul, hogy egyszerre a kettőt és addig cincálja, amíg el nem éri a szájával. Hihetetlenül rugalmas, hajlékony még a teste, bár az a poci! :) Nehéz tőle elérni a dolgokat, de nagy szuszogások között, már csak azért is megcsinálja! :)
Mostanában egyébként, ha valami közel van hozzá, kinyitja a száját és úgy indul érte, nyitott szájjal...a kis piranha! :) Már csak a kis güzü fogai hiányoznak, de azok sem sokáig, ennyi nyálpatakocska közepette! :)
